Aki közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy alkoholtartalmú italt fogyasztott, mielőtt a volán mögé ült, büntetendő cselekményt követ el.

Az alkohol csökkenti a reakcióképességet, ezáltal a reakcióidő megnő, miközben a járművezető figyelme csökken. Megnövekszik a veszély észlelése és az elhárításához szükséges cselekvés között eltelt idő. A közúti közlekedésben a balesetek elkerülése, káros következményeinek enyhítése érdekében kiemelkedően fontos, hogy a járművezető képes legyen a kialakult szituációban a lehető leggyorsabban, a lehető legjobb megoldást kiválasztani és annak megfelelően cselekedni. A megnövekedett reakcióidő könnyen eredményezheti olyan baleset bekövetkezését, amit józan állapotban a járművezető képes lett volna elkerülni. Bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása után a járművezető mozdulatai bizonytalanná válnak, amely szintén könnyen vezethet balesethez.

A közúti közlekedésben a zéró tolerancia elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a gépi meghajtású jármű vezetője egyáltalán nem fogyaszthat szeszes italt.

Amennyiben a járművezető véralkohol szintje a 0,5 ezreléket, illetve a levegőalkohol-koncentrációja a 0,25 ezreléket meghaladja, bűncselekményért vonják felelősségre. Akinek a szervezetében ennél kevesebb az alkohol, az sem lélegezhet fel, mert fix összegű közigazgatási bírságra számíthat.

A felelősségre vonást az sem kerülheti el, aki kábítószer, vagy más bódító hatású szer befolyása alatt vezet, a büntető törvénykönyv ugyanis büntetni rendeli a bódult állapotban elkövetett járművezetést is. Aki pedig kábítószer hatása alatt ittasan vezet, mindkét cselekmény miatt felelősségre kell vonni.

 Forrás: Szentendre Rend-trendje