Vitályos Eszter: a kármentesítés ártalmatlanította a 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztető szennyezést

Vitályos Eszter: a kármentesítés ártalmatlanította a 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztető szennyezést

Az utóbbi évek egyik legnagyobb jelentőségű környezeti kármentesítése történt meg Szentendre térségében, a fejlesztéssel 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztető szennyezést ártalmatlanítottak - jelentette ki Vitályos Eszter, térségünk országgyűlési képviselője a beruházás ünnepélyes átadásán, tegnap. 

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az előzményekről szólva felidézte: a volt szovjet laktanya területét 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették, az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj. Nem sokkal később azonban a laktanya közelében lévő ivóvízkutakban szennyezést mutattak ki, és emiatt akkor kutakat is le kellett zárni.


    A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően az volt, hogy a szentendrei laktanyából a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe, a másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, ahonnan az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették a környezetet - tette hozzá. A már 1997-ben észlelt a jelentős klórozottszénhidrogén-szennyeződést a becslések szerint 7,5 méteres mélységig terjedt, több mint 240 ezer négyzetméteren.


    "A helyzet tehát súlyos volt, hiszen az ott található vízbázissal a Pilis-Dunakanyar régióban csaknem 120 ezer ember ivóvízellátását veszélyeztette" - mutatott rá Vitályos Eszter.

2009-ben született egy határozat a szennyezéssel kapcsolatos tényfeltárás elvégzésére, azóta rendszeresen ellenőrizték a szennyezés terjedését. 2017-ben megszületett az a kormányhatározat, amelynek alapján 2018-ra elkészült a műszaki terv. A 2018-as tényfeltáró vizsgálatok szerint beavatkozás nélkül a szennyezés akár öt év múlva elérhette volna a vízkitermelő kutakat. Sürgős és életbevágó döntéseket kellett meghozni - hangsúlyozta a képviselő.


 2021-ben másfél milliárd forint többletforrást biztosított a kormány a projektre, ennek köszönhetően megkezdődhetett a munka. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkészült és előremutató szakmai partner volt - emelte ki Vitályos Eszter.

 

A kihelyezett un. monitoringkutak már most a talaj és a víz minőségének javulását, tisztulását mutatják, ami óriási eredmény, és az elmúlt évtizedek egyik legégetőbb problémáját szüntette meg Szentendrén. Az intézkedésnek köszönhetően az ivóvízbázist a szennyezés nem érte el, továbbra is kiváló minőségben biztosított az ivóvíz a térség lakosai számára Budakalászon, Szentendrén, Pilisborosjenőn, Pilisszántón, Pilisszentlászlón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron, Pomázon, Ürömön, Solymáron, Tinnyén, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Pilisszentivánon.


 Láng István, az OVF főigazgatója arról beszélt, hogy a vízgazdálkodás feladatainak egyik legösszetettebb és legnehezebb csoportja a vizek minőségének megőrzése, illetve a rossz minőségű vizek kármentesítése. Hozzátette, a kármentesítési feladatok közül olyan sok maradt a rendszerváltozás utánra, a '90-es évek elejére, hogy reménytelen volt egyszerre elvégezni valamennyit. Csaknem 30 éve tart, hogy rangsorolják az elvégzendő feladatokat, folyamatosan mérlegelve azok súlyosságát és szükségességét - fogalmazott. A főigazgató közölte, hogy a közeljövőben is fenntartják a felszíni jelenségek megfigyelését, a felszín alatti vizek ellenőrzését, monitorozását a biztonság érdekében.


    A szennyeződéssel érintett terület Szentendre belterületén, a város déli részén található - a Dera-patak mellett elhelyezkedő iparterületen és a volt szovjet laktanya területén. A szennyezett területtől délkeleti irányban helyezkedik el a Szentendre Regionális Déli Vízbázis, amelynek kitermelő kútjai a szentendrei Duna-ág jobb partján létesültek. Az 5,5 milliárd forint összköltségű, európai uniós és magyar állami forrásból finanszírozott kármentesítési projektben az OVF konzorciumi partnere a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság volt.

 

Forrás: MTI