2011 májusában kezdődött el a Magyarországon és Európában is egyedülálló szív- és érrendszeri szűrés Budakalászon. 2013 decemberéig az érintett 18 év feletti lakosság harmada élt az ingyenes vizsgálatok lehetőségével. A Semmelweis Egyetem orvosai komplex felmérésükben azt szeretnék megtudni, hogy az átlagos magyar lakosság körében milyen rizikófaktorok vannak, ezek pedig milyen arányban vezetnek szívünk és érrendszerünk megbetegedéséhez. Az eddigi eredményekről az Egészségklub szezonzáró előadásán meséltek.
Dr. Bagyura Zsolt arról beszélt a Kós Károly Művelődési Ház nagytermében, hogy azért kellett a vizsgálatokat megszakítani, mert megcsappant az érdeklődők száma. Összesen 2420-an vállalkoztak önkéntesen - saját egészségi állapotukat szem előtt tartva – a szűrésekre. Az előzetes felmérésekhez képest is magasabb volt az idősek száma, különösen a 60 és 70 év közötti nők voltak sokan, a legkevésbé a fiatalokat érdekli az egészségi állapotuk. A vizsgálat sok érdekes tényre irányítja rá a figyelmet. Elsősorban azt kell hangsúlyozni, hogy nagyon sok múlik rajtunk!
Külön statisztika készült az aktív dohányosok nem és kor szerinti megoszlásáról. A férfiak esetében a legtöbben 20 és 30 éves koruk között gyújtanak rá rendszeresen, a függvény az életkor előre haladtával egyre csökken. A fiatal nőknél szintén magas a cigarettázók száma, 30 és 40 éves kor között – vélhetően a gyermekvállalás miatt – visszaesik ez az arány. Bagyura Zsolt hangsúlyozta, ezután azonban újra emelkedés kezdődik. Pedig ez a tény is mutatja, hogy le lehet tenni a cigarettát. Azon kellene dolgozni, hogy aki egyszer már fel tudta függeszteni a dohányzást, az ne is vegye a kezébe újra. Ezzel pedig sokat tehet az egészségéért.
A cukorbetegségek esetében fordított az arány a dohányosokéhoz képest, vagyis az életkor növekedésével a megbetegedések száma is magasabb lesz. A diabétesz kialakulásában jelentős szerepe lehet az elhízásnak. A programban részt vevők testtömeg indexét is megvizsgálták. Ebből kiderült, hogy minél idősebbek vagyunk, annál inkább búcsút intünk a normális testsúlynak. A szakemberek szerint azonban ezen lehetne változtatni, sőt lehet ellene tenni is.
A magas cukor- és koleszterin szint is az erek falának leszűkülését hozza magával, ez pedig szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy közel 80% azoknak az aránya, akik tudnak róla, hogy nincsen rendben a koleszterin szintjük, de nem kezeltetik. Ezzel azonban nő az esélye a betegségek kialakulásának is. Dr. Bagyura Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy diétával és a megfelelő gyógyszerekkel a koleszterinszint is kordában tartható.
A vizsgálat eddigi összesítéséből kiderül, hogy a szűréseken résztvevők felénél kicsi a valószínűsége a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának. A másik táborba tartozók azonban emelkedő számban tíz esztendőn belül számíthatnak olyan betegségre, melyet szívük és érrendszerük nem megfelelő működése okoz.
2013 januárjától elindítottak a szakemberek egy pszichológiai felmérést is a kardiovaszkuláris szűréshez kapcsolódva. Komplex képet szeretnének ugyanis kapni a testi és lelki élet összefüggéseiről is. Eszlári Nóra pszichológus elmondta, a kalászi eredményekről még nem tud beszámolni – lévén, hogy még nem minden megvizsgált személy töltötte ki a kérdőívet – de érdekes megállapításokra világított rá. Az érzelmek és hangulatok ugyanúgy rizikófaktort jelenthetnek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A magas vérnyomás betegség esélyét növeli például a harag vagy a szorongás szélsőséges megnyilvánulása. A szívkoszorúér nem megfelelő működésében a reménytelenségnek és a kimerültségnek is szerepe lehet. A depresszió pedig egyértelműen közrejátszik a fizikai betegségek kialakulásában.
A Semmelweis Egyetem munkatársai a kitöltött kérdőíveket értékelni fogják, és a kardiovaszkuláris vizsgálathoz hasonlóan postán elküldik az érintetteknek az eredményeket. A személyre szóló visszajelzésből kiderül majd, hogy milyen fokú szorongás és depresszió pontszámot ért el az önkéntes és ennek milyen kihatása lehet ez további életére.