Június 3-án nyílt Szentendrén Lois Viktor Megalázott embervilág című, legújabb kiállítása.
A képzőművész főként különleges bútor-, body-builder- és hangszerszobrairól ismert, ugyanakkor legújabb műveiben visszatért pályakezdésének kedvelt anyagához, az idő múlását és a sebezhetőséget is szimbolizáló fához.

Őstehetség, az egyik legeredetibb kortárs magyar képzőművész - kezdte az 1950-ben született, jelenleg a Boston melletti Acton Contemporary Arts International művészeti központját vezető Lois Viktor bemutatását Bodonyi Emőke, a Ferenczy Múzeumi Centrum  művészettörténésze, a kiállítás kurátora.

A szakember elmondta, hogy a tatabányai születésű alkotó művészetére inspirációs alapélményként hatott az egykori szocialista ipari város, majd a rendszerváltás után a használaton kívül maradt bányatelepek mementóként hátrahagyott gépparkja.

Lois Viktor 1974 óta rendszeresen járt Szentendrére, ahol aktívan részt vett a Vajda Lajos Stúdió tevékenységében, majd 1982-ben a városba költözött. Kezdetben környezetének mindennapi használati tárgyait értelmezte újjá, sajátos, egyedi logikájú rendszerbe illesztette az eldobott, talált fémtárgyakat, és funkcióval rendelkező mobilszobrokat készített. Ma is előszeretettel használ eldobott fém alkatrészeket, mosógépdobokat - ez utóbbiak akár védjegyeként is felfoghatók -, ugyanakkor legújabb műveiben visszatért pályakezdésének kedvelt anyagához, az idő múlását és a sebezhetőséget is szimbolizáló fához.

A kiállítás a Ferenczy Múzeum Szentendre termében látható augusztus 7-ig.