Július végén kezdődött meg a kérészek rajzása, ami korábban történik, mint amire számítani lehetett. A rovarokat veszélyeztetik a városi fények az életcéljuk beteljesítésében, így Szentendre Önkormányzata segít a védelmükben.

2025-től a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda intézkedik a rajzással kapcsolatos teendőkről. Hevér Ivett, a KKRI projektmenedzsere és Kriska György, az ELTE biológusa megtervezték a szükséges intézkedéseket. A szakértő évtizedes tapasztalatával kijelentette, hogy július 28-án kezdődik meg a dunavirágzás legintenzívebb időszaka.

A legveszélyesebb a kérészekre nézve az utca fények, hiszen ez eltéríti őket a víz közeléből. Ilyen fényforrások a hidak, utcák erős fényű lámpák, kirakatok, üzletek fénye és mivel ezek nem vízen helyezkednek el, ezáltal a szárazföldön pusztulnak el a rovarok. Szentendre Magyar Judit vezetésével igyekeznek csökkenteni a mesterséges fényeket a városban. A városfejlesztési Iroda az E.ON-tól megrendelte a lámpa sorok fényének csökkentését a Duna korzó régi töltésén. Július 30-ától a közvilágítást a Péter Pál utca és a Bükkös-patak torkolata között lekapcsolták, illetve Péter Pál utcától a Rév utcáig pedig az út Duna felőli oldalán is.

A probléma orvoslását segítheti a korábbi években is elrendelt átmeneti fénycsökkentés, amit Kriska György és munkatársai kutatásai alapján több duna menti hídon is kialakítottak. 2019-ben Tahítófaluban 2023-ban a budapesti Árpád-hídon is kiépítettek egy speciális fényt kibocsátó  fénysorompót, ami a víz felett tartja a rovarokat és nem engedi őket a városi fények irányába. Kriska György azt monodta: "Már a Megyeri-híddal kapcsolatban is volt érdeklődés a fénysorompó kialakításának lehetőségéről."

A felmerült probléma érinti a kulturális programokat, rendezvényeket, koncerteket is, mivel el tudják lepni a helyszínt a rovarok. Ez miatt a KKRI egyeztet a szervezőkkel, a kialakult helyzetről, hogy a programok fellépői és közönsége érdekében is elfogadható megoldás születhessen.

Városunkban civil önkéntesek is segítenek a kérészmentő programban. A Szigetmonostori Vízisport Egyesület kenus csapata szakértőkkel a tervek szerint jövő héttől a Kacsakőnél szervezi meg az akciót. A cél a folyóba való bemerészkedés és lámpákkal való visszacsalogatása a rovaroknak a víz fölé, amennyiben akkor még a dunavirágok rajzása folytatódni fog.

Mindemellett egyénileg is lehet segíteni a kérészek védelmezését:

• Minimalizáljuk a vízparti fényszennyezést! Erre a néhány estére, a rajzás órái idejére lekapcsolhatjuk vagy tompíthatjuk a ház körüli, kerti fényeket. A fényforrások színének változtatása is segíthet, mivel a hideg fény sokkal vonzóbb a rovarok számára, mint a meleg. Ez okozza, hogy a fehér színű lámpáknál általában több köröző rovart láthatunk, mint a sárga fényűek körül.
• Ha a kérészek sárga petecsomóit találjuk valahol a szárazon, söpörjük össze, és szórjuk bele a folyóba. (Ügyeljünk közben arra is, hogy szennyeződés ne jusson a vízbe.)
• A földön vergődő kérészeket összeszedve szintén a folyóba söpörhetjük őket, főként a nőstényeket. Ezek megismerhetők arról, hogy a potrohukon három nyúlvány látható, míg a hímeknél csak kettő.

A helyzet olyan szinten mozog, hogy Kriska György rendezésében készítettek dokumentumfilmet, ami a „A fény sötét oldala – Kérészmentők akcióban” címet kapta.

A dunavirág egyik ismertebb rokona a tiszavirág, amik kb. 3 cm nagyságú rovarok. Magyarország területén védett fajnak számít és természetvédelmi értéke eléri a 10.000 forintot. Lárváit a folyómedrek agyagjába fúrják és ezekben a járatokban nevelkednek. Szükséges számukra az oxigéndús, tiszta víz, ami miatt sok évtizeden át nem rajzottak ki a Dunán a vízszennyezettség miatt. 2012-től tömegesen jelentek meg az egyre javuló és bővülő környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően. 

Rajzásuk függ a hőmérséklettől, de általában nyár végén és ősz elején egyszerre szoktak rajzani, ezért tekinthető a mostani rajzás korainak. Több éjszakán át tart a lárvák felszínre emelkedése és az átvedlésük szárnyas rovarokká, aminek következtében násztáncot járnak és párosodnak a levegőben. A nőstény rovarok a víz áramlásával nem megegyező irányba és akár több kilométert is megtesznek felfelé, hogy a petéiket ott rakhassák le, ahol ők is felnőttek.

A kérészek életcéljukat, azért nem tudják beteljesíteni, mert ha a szárazföldre rakják le a petéiket abból egy új nemzedék nem fog tudni születni. A Hold fényét követik a kérészek és az utcai fényeket is a Hold tükröződésének látják.

Fontos szerepük van a jó vízminőség biztosításában és fenntartják a folyó ökológiai állapotát. Élőhelyük a folyó menti vízbázisok, amik ellátják ivóvízzel a Duna menti településeket, de még Budapest vízfogyasztóinak a jelentős részét is. A természet körforgásában táplálékul szolgálnak a halak, madarak, kétéltűek számára. Kriska György egy Facebook-bejegyzésben arra emlékeztet, hogy a dunavirág-lárváknak a folyó medrét átszellőztető hatással is bírnak.

Forrás: szentendre.hu

Kép: szentendre.hu