Mára (január 26.) virradó éjjel elhunyt Aknay János, Szentendre város díszpolgára, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A szomorú hírt Fülöp Zsolt szentendrei polgármester közölte Facebook oldalán.
Aknay János többször nyilatkozott televíziónknak, legutóbb a 75. születésnapja alkalmából rendezett kiállításon jártunk, a MANK Galériában. A rendezvényen televíziónknak elmondta, hogy több korszakból is bemutatják a munkáit, egészen 1974-től kezdve. Úgy fogalmazott: fontos, hogy a műveket közkinccsé tegyék.
Ezen az eseményen Rockenbauer Zoltán művészettörténész felidézte, hogy Szentendre az 1970-es években a szabadság szigete volt Magyarországon a művészetszeretők számára. Aknay János a modern szentendrei művészet harmadik nemzedékéhez sorolható - fogalmazott, hozzátéve: a Vajda Lajos Stúdióban (VLS) létrejött, sajátos nyelvű nemzedék a mai napig meghatározza Szentendrét és a magyar művészettörténetet is. Mint mondta: Aknaynál - saját eszköztárába illesztve - ugyanúgy megtalálhatók a sikátoros utcák, a lépcsők, a dülöngélő házak, a templomtorony, az ablak, a kapu, a kereszt, a korpusz, az ikon, mint a nagy elődöknél, és az angyalszárny motívum, ami talán egyik legjellegzetesebb példája festészetének.
Aknay János Nyíregyházán született 1949-ben, édesapja Aknay János, édesanyja Bíró Anna volt.
1959 és 1963 között a Debreceni Képzőművészeti Körben tanult. Középiskolai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte, 1963-tól 1967-ig.
1971-ben költözött Szentendrére, azóta itt élt és dolgozott, a város szervesen kapcsolódott művészetéhez. Számos képzőművészeti csoport és szervezet tagja volt. Ő volt a Vajda Lajos Stúdió egyik alapító tagja, 1972-ben. 1976–1984 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai közé választották. 1980 óta tagja volt a 2021-ig működő Szentendrei Grafikai Műhelynek. 1986-ban az Art-éria Galéria, 1994-ben pedig a Patak Csoport egyik alapítója volt.
2009-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett, és ugyanebben az évben megkapta a Szentendre Város Díszpolgára címet. 2011-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke lett.
Művészete beágyazódott a szentendrei művészettörténetbe. Egyszerre mutatja be a város építészeti környezetét, és ábrázol szakrális, égi természetű motívumokat. Képein gyakran bukkan fel egy angyalmotívum is, amelynek alapját az „S” és „Á” betűk adják, korán elhunyt, Sári nevű kislánya emlékére. Aknay János angyalairól Wehner Tibor írt részletesebben. Ő idézte a festőművészt, aki egy 1999-es beszélgetésben így jellemezte az angyal-médiumát: „Volt egy kislányunk, Sárika, aki nyolcévesen meghalt leukémiában. Ebben az időben kezdtem el festeni az angyalt, amely több mint angyal, átlényegült gyermek és olyan szellem, amely őriz, véd, figyel. Ahol az angyal megjelenik, nagyobb baj nem lehet. Része életemnek, de része a mindenségnek is: közkinccsé tudtam tenni, ezáltal mindenkié lett, illetve lehet. Ötvöződik régi angyalaimmal. A városvédő angyalt 1976-ban festettem, védőn terjeszti szárnyát a templom, a házak fölé. (...) Az angyal, mint motívum végtelen lehetőségeket nyitott meg számomra, ki tudom vele fejezni, amit szeretnék."
A festő- és szobrászművész munkáját számos díjjal ismerték el. A többi között 1996-ban Pro Urbe emlékérmet kapott Szentendrén, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, 2002-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2010-ben pedig Kossuth-díjat kapott. 2021-ben Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
Aknay János 76 éves volt.
Forrás:
mti.hu