Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője szerint még összesítik, hogy összesen hány homokzsákra volt szükség az árvíz miatt, mindenesetre a homokzsákok árvíz utáni sorsa a következő lehet. Azok a homokzsákok, amikre végül nem volt szükség, a megmaradt homokkal együtt visszakerülnek oda, ahonnan érkeztek. Ergo a Vízügyhöz, az Országos Katasztrófavédelemhez vagy az önkormányzatokhoz.
Azokból a homokzsákokból, amiket felhasználtak, de nem érintkeztek vízzel, a homokot ki lehet szórni és újrafelhasználni. Akár félretenni a zsákokkal együtt, hogy legyen mihez nyúlni, ha netán megint lesz árvíz. Azok a homokzsákok, amik sérültek vagy érintkeztek vízzel, veszélyes hulladéknak számítanak, és ennek megfelelően kell őket megsemmisíteni is. Ugyanakkor a tartalmukat, tehát a homokot fel lehet használni, miután szétterítették és kiszárították. Például építkezéseknél, játszótéri homokozóba azonban tilos beleszórni – erre figyelmeztet a Nemzeti Népegészségügyi Központ is.
Siklós Gabriella szerint abban az esetben lehet elkezdeni a gátak bontását és a homokzsákok összegyűjtését, ha az adott településen elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Tehát a vízszint lényegesen csökkent, és nem kell újabb árhullámtól tartani.