A szerb ortodox egyház a jeruzsálemi, az antiochiai, az orosz, a grúz és a japán egyházzal együtt a karácsonyt a „régi”, ún. Juliánus-naptár szerint tartja, minden évben január 7-én. Ezt előzi meg a szenteste, amelyet – mint magát a karácsonyt is – családi körben ünnepelnek - írja a budakalasz.hu.

Január 6-án délután hagyományosan elégetik a badnjak tölgyfát, majd az öt órai beharangozás után a családfő beviszi a szalmát a házba és szétszórja a padlón, mely Krisztus születésének helyét jelképezi.

A karácsonyfa állítása nem tartozik a szerb hagyományok közé, de halak, tésztafélék, hüvelyesek, böjtös töltött káposzta, méz, gyümölcsök, kompót kerülnek az asztalra.  Az ünnepi étkek elengedhetetlen része a Bozicni kolac, az ünnepi díszes kalács, illetve a Cesnica, amely egy rétestésztából készült diós édesség. Különlegessége, hogy a sült tésztába a háziasszony egy pénzérmét rejt el. A hagyomány szerint akinek a „pénzes rész” jut, az lesz a családból a legszerencsésebb következő évben.

Január 7-én hajnalban a harangok Krisztus megszületését hirdetik. A családtagok gratulálnak egymásnak, ez a Mirbožanje, az elnevezés pedig az ilyenkor kimondott szavak összevonásából ered: “Isten békéje, Krisztus született!” (Mir Božji, Hristos se rodi!), a válasz pedig: “Valóban megszületett” (Vaistinu se rodi!).

Karácsony első napját a délelőtti liturgiát követően szűkebb családi körben ünneplik, majd a második nap a barátok, rokonok látogatásának ideje.

Forrás: budakalasz.hu

Kép forrása: budakalasz.hu