A felmérések alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi években, mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. Ebből adódóan a kémények belsejében korom, illetve kátrány lerakódás alakulhat ki. Ha a kémény, illetve a tüzelőberendezés karbantartása, tisztítása elmarad, vagy használata nem megfelelően történik, akkor kéménytüzek alakulhatnak ki.

A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:

1. Koromégés : A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben meg növekedett huzathatás több esetben, a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti. Koromégés során a kéményben lerakódott korom (por) ég el. A folyamat nem olyan veszélyes, mindössze pár percig tart, és a kicsapódott szilárd égéstermék (elemi szén) gyullad meg. A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként kb. 15-16 °C - ot.

A kialakult korom tüzet az alábbi fázisok jellemzik:

 1.Szakasz (kezdeti tűz fázisa):  - sűrű, sötét füst lép ki a kéményből

                                                    - hőmérséklet a kéményben kb.: 600 °C

                                                    - füstkátrány gyulladási hőmérséklete 485 °C

2. Szakasz (égési fázisa):           - a füst kilépés csökken, megszűnik, lángok csapnak ki a

                                                     kéményből                                          

   - a hőmérséklet a kéményben kb.1000 °C

3. Szakasz (kifejlett tűz fázisa):  - az égés végig kialakul a kürtőben (az égést dübörgő

                                                    hang kíséri)

                                                   -az égés időtartama 1-3 óra

                                                  -ez a tűz legveszélyesebb szakasza

2. Kátrányégés: A porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égési hőmérséklete, akár 800-1.300 ⁰C-ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.

Mitől keletkezik kátrány?

1. Vizes nyers fától, amelynek 20 % feletti a relatív víztartalma.

1. Ha a tüzelés során kevés a levegő, a füstgáz hőmérséklete 74 ⁰C alá csökken, a benne lévő vízpára kicsapódik, ami akár a lángtérben is bekövetkezhet.
2. Túlméretezett tüzelőberendezés esetén, amikor alacsony hőmérsékletű vízkörre nagy teljesítményű kazánt kötnek.
3. Hőfokszabályozós kazánok helytelen kialakítása során, ha a kazán automatikusan 60 ⁰C-nál lezárja a levegőt, a visszatérő víz pedig lehűti a füstgázt.

Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, ez vizes fa égetésénél intenzívebben jelentkezik. Kb. 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása a kémény kürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású, a korom részecskék a kürtő falán megtapadva kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélküli hagyományos falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat.

Enyhébb (+ 5-10 ⁰C-os) időjárás esetén, amikor fojtottan tüzelünk, a kátrány akár 1-10 nap alatt is lerakódhat a kéményre, és akár egy apró szikra is elegendő ahhoz, hogy a kátrány begyulladjon. Ezt még a rendszeres kéményellenőrzés sem tudja megelőzni, mert a kátránylerakódás a fűtési szezon előtt – a szokásos kéményseprői ellenőrzésnél – még nem látható, pár hét múlva pedig már a tűzzel szembesülünk.

További kéményproblémák, amelyek tüzet okozhatnak:

• kéményajtó hiányzik, vagy nincs kettős záródása;
• a kémény vakolata hézagos, repedezett;
• éghető anyagú a padló borítása; (jellemzően kandallóknál)
• a kémény közelében – 12 cm-en belül – éghető anyagú faszerkezet van beépítve;
• a kéményfalazaton épületgépészet elem (pl. villamos kötődoboz) van elhelyezve;
• ha a kéményfüst nem tömör, akkor a lineáris hőtágulás miatt meg tud nyílni a falazat.

Kéménytüzek megelőzése

• Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelő berendezését!
• Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen!
• Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószer gőzeit) tartalmazó levegő van, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat
• Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajt! Ezek a környezetet is szennyezik.
• Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék elvezető csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek!
• Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel!
• Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez.
• Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet (egy megfelelően beépített és működő huzatszabályzó sokat segíthet.

Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete 1000° C)

A kéménytüzet megelőzhetjük, ha a fenti problémákat kiküszöböljük, és a tüzelési szabályokat maradéktalanul betartjuk. 

Foto: PMKI Szigetszentmiklós, Vác HTP