loader
Az országgyűlési választás menetrendje - 2022

Az országgyűlési választás menetrendje - 2022

Április 3-ára írta ki az országgyűlési képviselők választását Áder János köztársasági elnök, a választás kitűzésével azonban hivatalosan még nem kezdődött meg a kampány, mert az a választást megelőző 50. napon, azaz február 12-én indul.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
Azok, akik kérték - illetve kérik - a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.
A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak.
Azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.
Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. A jelölteknek február 25-én 16 óráig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.
Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.
Az országos listákat legkésőbb február 26-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.
Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.
A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez a D'Hondt-módszer, amelyet Victor d'Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.
Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó szavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább.
A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 9-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 22-ig.
Az alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze - a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés - tagjai többségének szavazatával - választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt hat törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.




forrás: MTI

 

Kommentek

Legutóbbi hírek

Friss videók, hanganyagok