1946. február 22-én a kommunista hatalom ezer budakalászi német származású lakost űzött el otthonából. A tragédia nem csak a kalászi svábok életét forgatta fel, az egész település döbbenten fogadta a döntést, írják a város hivatalos weboldalán. Az akkori Budakalász lakónak harmadát zsúfolták be a Németországba tartó vagonokba.

Az erőszakos kitelepítésre hagyományosan a kitelepítés napjához legközelebb eső vasárnap emlékezünk.

Az idei megemlékezés február 23-án 15:00-kor kezdődik a Szent Kereszt Felmagasztalása Templomban, majd a Budakalász HÉV állomáson található kitelepítési emlékműnél folytatódik. Beszédet mond Forián-Szabó Gergely polgármester, Illésné Zieba Marianna, a Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesület vezetője, illetve Kutas Gábor, a kalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A megemlékezés hagyományosan a Schieszl Vendéglőben ér véget.

A II. világháborút követő etnikai tisztogatások szégyenteljes eseményei sok szenvedést okoztak a Közép-Európában élő kisebbségeknek. A határon túli magyarságnak éppúgy, mint az évszázadok óta itt élő németajkúaknak. A kommunista vezetés a magyarországi németeket kollektív bűnösnek kiáltotta ki és a „megbízhatatlan népcsoportot” az új Magyarország számára nemkívánatosnak nyilvánította.

1945 decemberében a Nagy Imre vezette Belügyminisztérium terjesztette elő a kitelepítésről döntő alaprendeletet. A Budapestet körülvevő „sváb gyűrűt” kiemelten kezelték, hiszen az ország német anyanyelvű lakosságának jelentős része a budakörnyéki és a Szentendrei járásokban élt.

Forrás: budakalasz.hu

Kép forrása: budakalasz.hu